Sem a hosszú hétvége kínálta családi programok, sem a téliesre fordult időjárás nem szegte kedvét a robotika szerelmeseinek: kimagasló érdeklődés mellett zajlott március 17-én a Magyar Ifjúsági Robot Kupa (MIRK) a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban.
A versenyre mi is elmentünk tudósítani, mert a tehetséggondozásnak és a jövőt formáló robotika versenyeinek kiemelt jelentőséget tulajdonít a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) – és azért is, mert a MIRK immár 12. alkalommal az NJSZT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezetéhez és annak vezetőjéhez, Simonné Dr. Balogh Ágneshez – a nyíregyházi Robot-intelligencia Tudományos Diákkör vezetőjéhez – kötődik.
Az eredetileg mindig Nyíregyházán rendezett verseny „kinőtte magát” és most már – a múlt évihez hasonlóan - két helyszínen, Nyíregyházán és Budapesten rendezik meg.
A versenyt szemlélve és végigizgulva a nyíregyházi szervezők közül Simonné tanárnővel és dr. Dezső Gergellyel, a budapesti szervezők közül Abán Csabával beszélgettem. dr. Dezső Gergely a nyíregyházi Bonifác csapatot kísérte, míg Abán Csaba a Baptista Szeretetszolgálat robotika csapatainak „parancsnoka” is.
A Baptista Szeretetszolgálat idén mintegy félmillió forint összdíjazással is támogatta a versenyt, amely a külföldi versenyeken való részvételt segítheti.
A MIRK versenyek ugyanis a nemzetközi Robocup Junior hazai minősítő versenyei különböző ligákban – de kezdők számára is nyitottak, azoknak, akik csak kipróbálnák magukat autonóm robotok építésében és programozásában. Igazi oktatásra összpontosító megmérettetés ez, a ligák jól felépített tanulási környezetet adnak, de a régi versenyzőknek sem elég a rutin a nyeréshez, a robotokat még az utolsó pillanatban is szerelgetik és programozzák, hogy a pályákon a maximálisat nyújthassák.
Budapesten 29 jelentkezőből 23 csapat jött el a versenyre, ők három különböző kategóriában indulhattak. Ebből kettőt kvalifikáltak a kanadai (Montreal) RoboCup Junior világversenyre – és az idén először induló európai versenyre, melyet az olasz Monte Silvanóban rendeznek meg. Az európai verseny azért is jó, mert aki számára a kanadai út anyagi megterhelést jelent, az Európában kóstolhat bele a nemzetközi versenyek világába.
A baptista gimnázium tornaterme profi versenypályákkal lett tele: ezeken indulhattak a vonalkövető és a labirintusban mentő – többek között ún. „hőáldozatokat” kereső – robotok. Mint Abán Csaba beavatott: késő éjjelig finomították a pályákat, hogy tökéletes versenyélményt nyújtsanak és a nemzetközi előírásoknak is megfeleljenek.
Az induló robotoknál úgy láttam, a Lego alkatrészek domináltak, de ez egyáltalán nem kötelező előírás. Dezső Gergely beavat, hogy a Bonifác csapat például Arduino alapú saját robottal indult, melyet különböző forrásokból beszerzett mikroelektronikai elemekkel szereltek fel, de a végleges változatba üdítős kupak, méretre szerelt plexilap és sebtapasz tokból készült alkatrész is került.
A pontos paramétereket gondosan őrzik a diákok, így is jellemző már a versenyekre némi „ipari kémkedés”, a múlt évi példákból merítenek a konkurens csapatok is.
Dezső Gergely beavat az Arduino előnyeibe: egy C nyelv alapú, ingyenes programozási környezetben vezérelhető, USB-kábellel tölthető át a program.
Ezzel szemben a Baptista Szeretetszolgálat 2bit csapata a Legóra esküszik, de egyénire szabott, átalakított alkatrészekkel dolgoznak, az eredeti fogaskerékbe vagy egyéb elembe nem restellnek belefűrészelni a cél érdekében.
Kategóriánkként két futamban néztem meg, hogy „muzsikálnak” a robotok. A diákok láthatóan lelkesek, jó bennfentesnek lenni, „mindig tartogat valami újdonságot a verseny, amit a szülők már nem értenek”. A két futam között a gyerekek dolgoznak, fejlesztik a masinájukat. Így megtanulják, hogy kell beavatkozni egy komplex rendszerbe, csapatmunkát, tervezést, időzítést, soft skilleket, projektmenedzsmentet tanulnak – sorolja Dezső Gergely.
A díjkiosztáskor Simonné tanárnő zárógondolataiban a nyíregyházi versenyre is kitért. Mint elmondta, 12 évvel ezelőtt mindössze 7 csapat indult Nyíregyházán, most a két helyszínen összesen 41 csapat 110 tanulója részesülhet a robotika verseny élményében. „Nem az számít, ki lett az első, hanem hogy mennyit tanultál” – összegzi a MIRK – és egyben a Robocup Junior (RCJ) eszmeiségét az RCJ hazai képviselője és meghonosítója.
Elmondása szerint a verseny Nyíregyházán is remekül sikerült – ott február 23-án tartották három ligában (Futball, Színház és Virtuális menekítés). A pontos eredmények itt olvashatók:
http://pingvin.nyf.hu/robojun/MIRK2018/MIRK2018Nyiregyhaza_gyoztesek.pdf
Nyíregyházán a robotfociban – amely a Robocup Junior legrégibb ligája, hisz a Robocup célja idővel az emberi focibajnokokkal szembeállítható robotcsapatot delegálni – még mindig a Lego dominál, de elektronikus labda mellett már passzív labdával játszható kategória is megjelent.
Nyíregyházán nemcsak helyiek, de budapestiek, kisvárdaiak és esztáriak is szerepeltek. Simon tanárnő kedvence a Színház kategória volt, ahol szerelmi jelenetet, kocsmai életképet és pingvintáncot is láthattak az érdeklődők – robotokkal.
Budapesten a Rescue Line (vonalkövető) könnyített kategóriában a Microbit2 csapat lett az első, a második helyet a Microbit1 csapat, a bronzérmet a Padawan csapat kapta meg. A Rescue Line (kvalifikált) kategóriában a 2bit csapat nyert, az Ad Hoc csapat lett a második és az MM Team a harmadik. A Rescue Maze (labirintus) kategóriában is a baptisták 2bit csapata nyert, míg a Nice Droid második, a Bonifác harmadik lett.
Abán Csaba csapatkapitányként és szülőként is nagyon örült a sikernek, mert a 2bit csapatot fia, ifj. Abán Csaba is erősíti. Csapattársa Parilla Anna, akinek ez az első robotika versenye. Mint elmondta: spontán került be a csapatba, de nagyon rákapott a robotika ízére. Az pedig teljesen természetes, hogy lányként vesz részt a versenyen, a robotika világában nincsenek előítéletek és senki nem tartja „fiús” dolognak a robotokkal való foglalkozást.
Galéria
