A svájci ECDL Iroda 2015. augusztus 15-én napvilágot látott sajtóközleményéből kiderül, hogy a svájci számítógép-használók nem csupán felülértékelik saját tudásukat, de általában véve gyengén is muzsikálnak: a gyakorlati feladatok során a maximális pontszámnak átlagosan kevesebb, mint a felét érték el.
Felemás képet mutat Svájc lakossága a napi irodai munkában nélkülözhetetlen számítógép-használat terén. A döntő többség messze túlértékeli saját tudását, s csak csupán néhányan szerényebbek a kelleténél. A legjobb teljesítményt szövegszerkesztésben mérték, ahol a felmérésben részt vevők a saját maguk által becsült eredmény mintegy kétharmadát produkálták. A leginkább túlbecsült terület pedig a táblázatkezelés volt: itt a valós gyakorlati tudás a felét sem igazolta vissza az előzetes becslésnek.
Irreális önkép
A felmérés során a résztvevőknek saját magukat kellett értékelni a számítógép-használat egyes területein, a „nagyon jó”- tól a „nagyon gyenge” minősítésig. Eszerint a válaszadók 67%-a tartja magát „nagyon jónak”, vagy „jónak”, ám csupán 31% -uk teszteredménye igazolta ezt vissza. Ugyanígy, mindössze 6% gondolta magáról, hogy „gyenge” vagy „nagyon gyenge”, szemben azzal, hogy több mint 40%-uk tesztje sikerült (nagyon) gyengén.
Internetezni tudnak a legjobban
Az ECDL tanulmány szerint a gyakorlati tesztek átlagos eredménye az ECDL követelményekhez viszonyítva 45,1%. Ez meglehetősen alacsony, főleg ha azt vesszük, hogy egy jóléti társadalom jól felszerelt és sokat számítógépező tagjairól van szó. A legjobban mégis az internetezés ment, itt az eredmény 50,7%. Az operációs rendszereket 47,5%-os szinten ismerik, a táblázatkezelést viszont csupán 34,1%-ban. Megállapítható azonban, hogy a digitális bennszülöttek (15-25 évesek) 13,5%-kal jobb eredményt produkáltak, mint a teljes lakosság átlagosan.
Magyarország az élvonalban
Az ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) nemzetközileg elismert vizsgarendszer, amely a leggyakoribb számítógépes alkalmazásokban való gyakorlati jártasságot igazolja egységes követelményrendszer szerint, gyártó független és minőségbiztosított módon.
Jelenleg 148 országban működik, és több mint 14 millióan szerezték már meg a bizonyítványt. Magyarországon 1998 óta lehet ECDL bizonyítványt szerezni. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, mint közhasznú szervezetként működő tudományos egyesület égisze alatt működő több száz akkreditált vizsgaközpontban ez idáig közel 500 ezren kezdték meg az ECDL-t vagy jutottak el a bizonyítványig. Magyarország ezzel máig csaknem 2 millió Euróval járult hozzá a nemzetközi vizsgarendszer fenntartásához és fejlesztéséhez. Ami pedig a regisztrált vizsgázók számát illeti, szintén nem panaszkodhatunk: az Egyesült Királyság, Olaszország, Írország, Ausztria és Németország után hazánkban van a legtöbb ECDL-es. Az igazoltan digitális írástudók lakossághoz mért aránya tekintetében a hetedikek vagyunk, Málta, Írország, Ausztria, Ciprus, Dánia és Svédország után.
Az ECDL felmérésről
A fent idézett tanulmányt a független meinungsraum.at kutatóintézet felmérésének adataira alapozták. A felmérésen 2015. március 24-május 4. között összesen 2050, 15-65 év közötti ember vett részt Svájc német és francia nyelvterületeiről. A résztvevők kiválasztásakor ügyeltek a nemek, életkorok, iskolázottság és a lakóhely megfelelő arányaira. A résztvevőknek először saját magukat kellett értékelni az egyes területeken 1 és 10 között, majd 492 ember gyakorlati tesztet is töltött ki.
Van még teendő!
Korábban a fentebb idézettekhez hasonlóan elgondolkodtató adatokat közöltek Ausztria, Olaszország és Görögország lakosságáról is. 2011-es felmérési adatok szerint hazánkban meghaladja a 271 milliárd forintot az a veszteség, amely abból adódik, hogy a számítógép felhasználók nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Hetente órákat rabol el minden munkavállaló életéből a számítógéppel kapcsolatos problémák megoldása. A képzéssel elérhető hatékonyságnövekedés révén munkavállalónként évente 140 ezer forint takarítható meg.
Az európai és hazai összkép alapján tehát bátran állíthatjuk, hogy Magyarországon csakúgy, mint a többi országban, van még teendő a digitális írástudás terjesztése terén ahhoz, hogy Európa polgárai körében megvalósuljon a digitális esélyegyenlőség, és a teljes értékű e-állampolgárság feltételrendszere.
szb