Igazi csemege informatikus olvasóknak: Robert J. Sawyer bestseller trilógiája
- Neumann és Morgenstern A játékelmélet és a gazdasági viselkedés című könyvének első, dedikált kiadása: ötezer dollár – mondta az apja. – Az esély, hogy a lányod látni fog: felbecsülhetetlen.
A fentebbi idézet a kanadai Hugo- és Nebula-díjas sikerszerző, Robert J. Sawyer WWW-trilógiájának nyitó kötetében, a Világtalanban olvasható. A főhős lányt bátorítja így fizikus édesapja, amikor lehetőség nyílik a vak Caitlin tokiói gyógykezelésére. Nem is akármilyen gyógymódról van szó, a tizenhat éves matekzseninek, aki addig Braille-kijelző és felolvasóprogram segítségével tapasztalhatta meg a világ szépségeit, lehetősége nyílik rá, hogy egy speciális informatikai segédeszközt rajta próbáljanak ki - s az kijavítja a látását akadályozó hibákat. Caitlin látni kezd, új segítője, amit tréfásan eyePodnak nevez, pedig az interneten keresztül frissül és közvetíti az adatokat.
Ez is okozza azt a váratlan „mellékhatást”, amely a könyv egyik érdekessége: Caitlin először nem a valódi világot látja meg, hanem az Internet „infrastruktúráját”, s ott egy magára ébredő mesterséges intelligenciával is fel tudja venni a kapcsolatot. A történet egyik szála tehát egy kamaszlány kalandos útja a valódi világ és a világháló megismerésében, a másik szála egy jótékony mesterséges intelligencia eszmélkedése – s van egy harmadik szál is, amelynek főhősei egy kutatóintézet munkatársai és az ő szeretetre méltó kísérleti alanyuk: egy Hobo nevű csimpánz-bonobó keverék, ami – vagy inkább aki - jelbeszédben kommunikál, és festményein kezdetleges emberábrázolások fedezhetőek fel.
Ebben a trilógiában tehát mindenki tanul és egyben tanít, nem is véletlen, hogy a szerző oly sokszor utal a siketvak zseni, Helen Keller életére, a teljes elszigeteltségből kivezető csodálatos útjára. Caitlin az informatika áldásai révén ismerkedik a világ színeivel és formáival, az internetből feléledő „Nettudat” pedig Caitlin először akaratlan, majd akaratlagos útmutatásai révén szárnyalja túl az emberi tudást. S közben Hobo is tesz egy lépést az evolúcióban. Állat, Ember és Mesterséges Intelligencia – a legtöbb borzongató sci-fivel ellentétben itt mindannyian szerethetők, félnünk csak a tudatlanságtól kell.
Sawyer műve természetesen mese, még ha nagyszabású és okos mese is, a fikció körébe tartozik, így csak saját szabályrendszere kérhető számon rajta. A szerző mégis impozáns mennyiségű háttéranyaggal látja el olvasóját, így sokszor összemosódik a kitalált világ a valósággal: igazi matematikusok és fizikusok ténykedéséről is olvashatunk, s igazán bővíti tudománytörténeti műveltségünket, ha rendszeresen rákeresünk a neten a könyvben felbukkanó nevekre, egy részük könyvszereplő, egy másik részük viszont hús-vér ember, a tudomány élvonalából.
Megismerhetjük a világháló felépítését, a keresőalkalmazások tulajdonságait, a vakok által használt szoftvereket vagy akár grandiózus elméleteket hálózatokról, játékelméletről, az intelligens élet szerveződéséről. Megismerhetjük John Conway sejtautomatáit – gondolom, nem én vagyok az egyedüli, aki a nyolcvanas-kilencvenes években órákig próbálgattam az „életjátékot”, amely itt például online is kipróbálható: http://www.bitstorm.org/gameoflife/ -, Douglas Lenat CYC-projektjét - http://www.cyc.com/ -, s a Vigyázók című könyvben Neumann után egy másik honfitársunk, Erdős Pál is szóba kerül.
„Erdős egyike volt a huszadik század legkiválóbb matematikusainak, és rengeteg tudományos írás származott a tollából. Róla nevezték el az Erdős-számot: ha magával Erdőssel dolgoztál együtt, az Erdős-számod 1 volt; ha valaki olyannal, aki közvetlenül dolgozott vele, akkor 2, és így tovább. Caitlin tudta, hogy apja 4-es Erdős számmal rendelkezik – ami igencsak lenyűgöző volt, tekintve, hogy apja fizikus volt, nem matematikus.”
Logikai játékok, fejtörő tudományos hipotézisek e trilógia erősségei, az ezekről szóló, ismeretterjesztő párbeszédek keltik fel a legjobban az olvasó kíváncsiságát. Egy sor olyan területet érint trilógiájában Robert J. Sawyer, amellyel a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságban együttműködő, alkotó kutatók nem a fikció, a fantázia szabadságával, hanem a valódi tudományos fejlesztés igényével foglalkoznak: a mesterséges intelligenciától az e-learning-en át, a fogyatékkal élőket támogató alkalmazásoktól az orvos-biológiai megoldásokig terjed a skála. A trilógia izgalmas olvasmány lehet az informatikusoknak: ahogy a tudomány reménykeltő tényei inspirálhatják a jobb sci-fi írókat, úgy a fantázia világa is erőt és ötleteket adhat a mindennapi kutatáshoz, tanuláshoz is.
Sawyer igazi humanistaként építi fel regényvilágát – amelyben azért a nemzetbiztonság titkosügynökei és, egyébként kevéssé hitelesnek tűnő szálként, a kínai hatalmi bürokrácia képviselői is feltűnnek. És a fikcióban és a mi mindennapi világunkban is: az informatika a közjó előremozdítója.
A Világtalan, a Vigyázók és a Végzet magyarul Hidy Mátyás remek fordításában érhető el, a Galaktika kiadásában (www.galaktikabolt.hu).
A trilógia jelenleg 50 százalékos kedvezménnyel vásárolható meg, kötetenként 1490 forintért.
Képes Gábor
Robert J. Sawyer: WWW 1: Világtalan (http://galaktikabolt.hu/termek/www-1-vilagtalan/ )
Robert J. Sawyer: WWW 2: Vigyázók (http://galaktikabolt.hu/termek/www-2-vigyazok/ )
Robert J. Sawyer: WWW 3: Végzet (http://galaktikabolt.hu/termek/www-3-vegzet/ )
Galaktika Fantasztikus Könyvek, Metropolis Media, 2012-2013.