Pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1959. január 21-én számolt be az Esti Hírlap az első magyar elektronikus számítógép (korabeli szóhasználattal: „számológép”), az M-3 elkészültéről.
Ez igazán kerek évforduló, a magyar informatika születésnapja.
Az ünnepelt gép közel tíz évig működött, Budapesten, majd Szegeden, ahol végül 1968-ban leselejtezték. A magyar technikatörténet unikális értékét nem tudjuk teljes egészében bemutatni, de fontos darabjai láthatóak a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Kiállításában – további darabjai pedig a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában. A gép leírása, műszaki adatai, története jól feldolgozott az NJSZT Informatikatörténeti Adattárában is.
Most úgy gondoljuk, nemcsak a gépre, hanem a mellette dolgozó emberekre vagyunk kíváncsiak. A még élő munkatársak közül hárommal beszélgettünk. Dömölki Bálint, Németh Pál és Szelezsán János a magyar informatika kiemelkedő alakjai, mindhárman az NJSZT alapítói közé tartoznak (1968), Dömölki tiszteletbeli elnökünk is.
Tehetséges emberek – és egy nagyon szerencsés nemzedék tagjai. Huszonévesek voltak az M-3 idején, részesei lehettek az MTA Kibernetikai Kutatócsoport úttörő munkájának.