Május 10-én a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SzKI) egykori munkatársai és az alapító főigazgató, Náray Zsolt tisztelői tartottak ünnepélyes programot az SzKI egykori székhelyén, az Alkotmánybíróság épületében (I. kerület, Donáti utca 35-45-).
A megjelent vendégek megemlékeztek az SzKI alapításának 50. évfordulójáról és arról, hogy a volt munkatársak az Intézet alapító főigazgatója emlékére épp egy évtizeddel ezelőtt emléktáblát helyeztek el az épület falán.
Kovács Ervin, az SzKI egykori igazgatója a munkatársak nevében, Havass Miklós, a SZÁMALK egykori vezérigazgatója, az NJSZT tiszteletbeli elnöke a szakma nevében méltatta Náray Zsoltot. A különleges egyéniségű, szigorú tudósra a család nevében fia, Náray Gábor Zsolt emlékezett.
A rendezvényen jelen volt Mecseki Hargita, az emléktáblát alkotó szobrászművész, valamint az NJSZT több neves képviselője, köztük Dömölki Bálint tiszteletbeli elnök is.
Láthatatlan emléktábla
Az emléktáblát nevezhetjük az ország legrejtettebb emlékművének is, mert csak az Alkotmánybíróság őrségén és fémdetektoros kapuján átjutva tekinthető meg az épület belső teraszán – előzetes engedéllyel. A járókelőknek tehát fogalmuk sincs, hogy az SzKI által építtetett, funkcionalista épület falán az Egységes Számítógép Rendszer egykori magyarországi főkonstruktőrére, az SzKI-t kiemelkedően innovatív intézménnyé fejlesztő Nárayra dombormű emlékeztet.
Az SzKI-veteránok kezdeményezték, hogy az épület melletti közterület a Náray lépcső nevet vegye fel – az Önkormányzat ezt elutasította.
Az NJSZT kibővítve karolta fel a kezdeményezést: maximálisan támogatjuk, hogy a Víziváros területén egy még névtelen közterület Náray Zsoltról, a magyar informatika kiemelkedő alakjáról legyen elnevezve, emlékeztetve a lakókat a városrészben egykor működő nagy informatikai intézetekre, melyek miatt a lokálpatrióták a Vízivárost budai Szilíciumvölgynek nevezik.
