| Fájlnév / Leírás | Méret |
|---|---|
| Eigner György prezentációja (PDF) | 3.8 MB |
| Lovas Róbert prezentációja (PDF) | 4.8 MB |
| Majdik András prezentációja (PDF) | 4.6 MB |
| Nickmann László prezentációja (PDF) | 4.9 MB |
| Ruzsa Dénes prezentációja (PDF) | 2.4 MB |
| Szabó Zsanett prezentációja (PDF) | 963.7 KB |
2025. január 21-én zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel az Óbudai Egyetem százfős előadóterme, hogy negyedik alkalommal ünnepeljük meg közösen a Magyar Informatika Napját, mely alkalomból az „informatika és jóllét” és az „informatika – játékosan és komolyan” tárgykörökben hallhattunk előadásokat.
E nap az M-3, az első magyar Neumann-elvű, elektronikus számítógép 1959-es megjelenéséhez köthető, mely a tudományág hazai alapkövének tekinthető. Az akkor megszületett hazai kibernetika úttörőit azóta számtalan tehetséges informatikus szakember, magasan képzett szürkeállomány követte – és követi szüntelen – a pályán, hozzájárulva a világ tudományos fejlődéséhez. Őket – és életművüket – ünnepeltük tegnap, széles körben.
A konferencia előadásait felvettük, a felvételeket az utómunkák végeztével a Neumann Társaság YouTube csatornáján publikálni fogjuk, melyhez egy kis türelmet kérünk. (A felvételeket ide is linkeljük majd.)
Prof. Dr. Kovács Levente, a Neumann Társaság tavaly megválasztott elnöke és az Óbudai Egyetem rektora, házigazdai köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Neumann Társaság az elmúlt több mint hat évtizeden óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy meghonosítsa Magyarországon az informatikát és széles körben terjessze a digitális tudást.
„A jövőben szeretném még jobban megerősíteni a Neumann Társaság brandjét, építkezve az ICDL képzési rendszer és az informatikai tehetséggondozás által biztosított stabil alapokra.
Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy rendezvényünkre elfogadta a meghívást Prof. Dr. Borhy László, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke és Dr. Imre Sándor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.”
Prof. Dr. Borhy László régész, ókortörténész, az ELTE rektora az ELTE 22 éve indított Informatikai Karának sikeréről emlékezett meg rövid köszöntőjében.
Dr. Imre Sándor, a BME VIK dékánja köszöntőjében utalt Neumann több tudományterületen úttörő szerepére, a kvantuminformatikától a játékelméletig, ezáltal egyfajta origónak tekinthető.
Az M-3 történetének ismertetésével a rendezvényt Képes Gábor informatikatörténész, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója nyitotta meg, majd mindvégig moderálta.
„Számomra a legfelemelőbb az volt, hogy ketten is eljöttek a 66 éves M-3 elektroncsöves számítógép építői közül. Kardos Kálmán, a mágnesdobok mestere és Drasny József, aki – sok más munkája mellett – az első magyar számítógépes játék szerzője és a középiskolásokat oktató Központi Kibernetikai Szakkör egyik szakértője volt.”
Az M-3 fennmaradt alkatrészei a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításán tekinthetők meg. Ugyanakkor a társaság iTF Szakosztálya által gondozott virtuális kiállítás M-3 számítógépnek dedikált oldalán minden információ fellelhető. Az M-3 számítógépről Képes Gábor tanítványa (ELTE IK), Illés Nikolasz egy emulátort készít, amelynek még nem végleges verzióját is láthatták a konferencia résztvevői.
Az Informatika és jóllét szekció előadásainak sorát Dr. habil. Eigner György, 2024-es Neumann-díjas, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja előadása nyitotta az Informatika az egészségért – egészségtámogató fejlesztések címmel. Előadása betekintést nyújtott az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központ, Élettani Szabályozások Kutatóközpontján folyó kutatás-fejlesztésekbe és kutatócsoportokba, melyek a cukorbetegség-, a rák- és a női fertilitás kutatásával összefüggésben alakultak az elmúlt közel másfél évtizedben. Megvitatásra érdemes felvetések hangzottak el az AI-szorongás kapcsán – mely mára a klímaszorongás párjaként meghonosodott kifejezés lett – a Telehealth-rendszerek megjelenéséről és azzal párhuzamosan az orvoslás utópisztikus jövőképéről, a chatbotokról, az orvosok gyorsütemben átalakuló szerepéről.
Dr. Lovas Róbert, a Neumann Társaság High Performance Computing (HPC) Szakosztályának alelnöke Informatika a tudományért. AI4Science: hazai kutatók és ipari szereplők támogatása mesterséges intelligenciával című előadásában azt a témát járta körül, hogy a mesterséges intelligencia hogyan támogatja a tudástranszfer, tudásmegosztás révén a tudományt, s ez milyen előnyökkel és hátrányokkal jár.
A szekció utolsó előadása a tavaly alapított Számítógépes Művészeti Szakosztályunk elnökének, Ruzsa Dénes képzőművésznek és médiateoretikusnak az Informatika a művészetért. Computer art – Neumann János nyomában címet viselte. Az előadás röviden felvázolta a számítógépes művészet szerteágazó fogalmát, történeti, technológiai és kulturális aspektusait, a technológia és művészet közötti kapcsolatokat, az algoritmusok új esztétikumot létrehozó lehetőségeit.
A kávészünetet követően az Informatika – játékosan és komolyan szekció első előadója, Dr. Majdik András, a HUN-REN SZTAKI tudományos főmunkatársa A katasztrófa nem játék? B-prepared – valósághű felkészülés a legrosszabb esetekre is című előadásában a katasztrófahelyzetek szimulációjának lehetőségeit taglalta. A B-prepared projektben fejlesztett, játékosított appok létjogosultsága annak a kulcsfontosságú üzenetnek a közvetítése, miszerint a lakosság rendelkezzen azzal a tudással és készségekkel, amelyek a katasztrófa- és válsághelyzetekben, úgymint árvíz, erdő- vagy háztartási tűz, egy szülő nő, földrengés stb. szükségesek a hatékony reagáláshoz. Mindenkit biztatunk az appok kipróbálására.
Következő előadónk Nickmann László, a Neumann Társaság HCC Retro Mikroszámítógépes Szakosztályának elnöke volt. Előadása a Hogyan fejlesszünk napjainkban játékprogramot egy 40 éves mikroszámítógépre? címet viselte. Előadását azzal a bonmot-val indította, miszerint „a számítógép komoly dolog, azon nem játszunk”, amit természetesen cáfolt, kulisszatitkokat, érdekességeket megosztva a nagyérdeművel. Megtudhattuk például, hogy az első analóg videójáték 1947-ből datálódik, és hogy valaha egy kódolás bizony „kockáspapíron” indult. Itt említjük meg, hogy a szakosztály 2023-as Homelab-2 / Aircomp-16 gépre kiírt játékfejlesztő versenyén Nickmann Kildu játéka fődíjas lett, és dobozos kiadásban is megjelent.
Az utolsó előadást az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium digitális kultúra tanára, 2024-es Kemény János-díjasunk, Tehetséggondozási szakosztályunk fiatalabb generációjának egyik pillére, Szabó Zsanett tartotta, mely az Algoritmizálás és programozás: játékfejlesztés és szimuláció az oktatásban címet viselte. Bevezetésként megtudtuk, hogy a Trefort egy hatosztályos gimnázium, ahol közel sem homogén digitális tudású – és érdeklődésű – gyerekek verbuválódnak a 7. osztályban, és őket közösen kell oktatni. Erre volt tekintettel az algoritmizálás és programozás szakköre módszertanának kialakítása során – ahol különböző játékokat fejleszt tanítványaival. A programozás elsajátításának módszertanához az is hozzátartozik, hogy a szakkörön nem kötődnek egy konkrét programozási nyelvhez, hanem a hangsúlyt az algoritmikus gondolkodásmód elsajátítására helyezve a platformfüggetlen Flowgorithm programot használják, melyben „futtatható” folyamatábrák hozhatók létre.
Képes Gábor zárszavában megköszönte az előadóknak a magas színvonalú előadásokat és az érdeklődők jelenlétét.
Dandoy Gabriella
(A fotógalériában további képek, melynek szerzői: Óbudai Egyetem és Spitzer Fruzsina)
A konferenciáról az Óbudai Egyetem is adott ki közleményt: ide kattintva éritek el.
Projekt szerződésszáma: 2020-2.1.1-ED-2024-00362
Projekt címe: Informatikai tehetséggondozási tevékenység támogatása
